A nyomási fekély megelőzése

Kockázati tényezők

Szerző: Mölnlycke Health Care, augusztus 23 2013Bejegyzések: A nyomási fekély megelőzése

A belső és külső tényezők, mint az általános egészségi és tápláltsági állapot, a bőr nedvessége, az életkor és a korábbi felfekvések tartoznak azon kulcsfontosságú tényezők közé, amelyek egy adott beteg esetében befolyásolhatják a felfekvések kialakulásának kockázatát.
Ezeket a külső tényezőket, mint nyomás és nyírás kell figyelembe venni.
Lap tetejére

Tudjon meg többet a nyomási fekély etiológiájáról!

  • Figyelembe kell venni a külső és belső tényezőket
  • Strukturált kockázatelemzést kell végezni – az újraértékelést nem szabad elfelejteni
  • Minden egyes értékelés pontos dokumentálása kritikus fontosságú
  • A megelőzési tervet a kockázatértékelés alapján kell megvalósítani
Lap tetejére

A belső kockázati tényezők az alábbiak értékelését foglalják magukba

 

Általános egészségi állapot – a betegnek van-e több egészségi problémája – olyan betegségek, mint például a cukorbetegség vagy légzőszervi betegségek, amelyek a beszámolók szerint a beteg számára fokozott kockázattal járnak
Mobilitás – a csökkent mobilitás befolyásolja a sérülékeny szövetek tehermentesítési képességét
Tápláltsági állapot – az elégtelen táplálkozás a szervezet egészére kihat – a tápláltsági állapot a testsúly és egyes mutatók, mint például a hemoglobin vagy szérum albumin szintek nyomon követésével mérhető fel.
Bőr hidratáltsága – ez a szakasz több szempontot foglal magában – az inkontinencia fennállása fontos tényező, azonban az emelkedett testhőmérsékletet és ennek hatásait ugyanúgy figyelembe kell venni.
Életkor –az életkor előrehaladta fokozott kockázati tényezőt jelent, azonban figyelembe kell venni, hogy a felfekvések bármely életkorban kialakulhatnak, ha többféle kockázati tényező van jelen
Korábbi felfekvések az anamnézisben – a gyógyult felfekvések helyei nagy kockázatot jelentenek, mivel a hegszövet az eredeti szakítószilárdságának maximum 80%-ával rendelkezik csupán
Korábban szedett gyógyszerek –mint például szteroidok, amelyek befolyásolhatják a bőr épségét
Perfúzióval / oxigenizációval kapcsolatos kérdések – a kardiovaszkuláris rendszer instabilitása, inotrop támogatás, oxigénszükséglet a beszámolók szerint növeli a felfekvések kockázatát
Lap tetejére

Külső kockázati tényezők

A beszámolókban leggyakrabban a szöveti károsodás szempontjából kockázatot jelentő négy külső tényező1, 24 szerepel:

  1. Nyomás1, 24
  2. Nyírófeszültség1, 24, 25, 26
  3. Bőr mikroklímája1, 27 – hő és páratartalom
  4. Surlódás1 – ezt az erőt hagyományosan szerepeltetik ezen a listán, de most külön tárgyaljuk, és a megfelelő sebeket dörzsölés okozta sebeknek nevezzük

Gyakorta a különböző erők kombinációja teremti meg a legnagyobb kockázatot a veszélyeztetett beteg számára. Ezek az erők együttesen feszültséget és túlzott megterhelést/szöveti stresszt/ okoznak, ami miatt a lágy szövetekben a szövetek deformációja jön létre : zsírszövetben, kötőszövetekben és az izmokban . Ez a deformáció befolyásolja a normális működés szempontjából lényeges szövetiperfúziót és a sejtszintű mechanizmusokat - Klinikai körülmények között rendszerint nem egyenletes erők figyelhetők meg, és a nyíró erők is gyakran jelen vannak. Az életkor, életmód, a krónikus betegségek is befolyásolhatják az ilyen erőkre adott reakciót.

Lap tetejére

Nyomás



Meghatározás – a szövet érintkezési felületére
merőlegesen ható terhelés.

Rövid összefoglaló

  • Befolyásolja a felület merevsége, a terhelés, a szövet felépítése, a geometria
  • Általában lb/in2 (psi) vagy Hgmm egységben fejezik ki
  • A csontos kiemelkedések nagyobb feszültségnek/nyújtó erőknek lehetnek kitéve, ennélfogva mély szöveti sérülés alakulhat ki
  • A nyomás más erőkkel való kombinációja súlyosbíthatja a problémákat
  • A nyomás okozta sebek általában egyenletesek és kör alakúak, és rendszerint szabályos megjelenésűek
  • Időtartam – a rövid ideig ható nagy terhelés ugyanolyan káros lehet, mint a hosszú ideig tartó kisebb terhelés
Lap tetejére

Nyírás



Meghatározás – "a testet érő erőkből származó feszültség, amely a test két, egymással határos belső részének keresztirányban történő deformálódását okozza, vagy okozhatja".


Rövid összefoglaló

  • Növekszik az oldalirányú mozgás esetén, és fekvő helyzet esetén is előfordul
  • Az állandó nyomásterhelés és a nyíróerők növekedése fokozza a szöveti deformációt
  • A fokozott nyíróerők súlyosbíthatják a szöveti károsodást
  • A nyírás által okozott fekélyek gyakran úgy jelentkeznek, hogy egy kevésbé mély terület egy mélyebb területbe megy át – itt a bőrfelszínek egyenetlenek lehetnek
  • A nyíróerők hajlamosak mélyebb szöveti károsodást okozni, amely nem feltétlenül látható azonnal
  • A helyzetváltoztatások valószínűleg nyíró hatást okoznak – például, ha az ágy fejrészét megemelik vagy leeresztik
Lap tetejére

Mikroklíma



Meghatározás – a test és az azt alátámasztó felület érintkezési helyén mérhető szöveti hőmérséklet és nedvesség
értékei

Rövid összefoglaló

  • Ismert tény, hogy a nedvesség befolyásolja a bőr működőképességét
  • A rugalmasság csökkenése – puhítja a bőrt, maceráció
  • A szilárdság csökkenése – akár 96%-ig, erózióhoz vezet
  • A súrlódás növelése
  • Az érintkező felülethez való tapadás növekedése – a nyíró hatás kockázatának növekedése
  • Kopás, pörkösödés és fekélyesedés elősegítése
  • A bőr savasságának csökkenése – a pH a lúgosság felé tolódik
  • Az emelkedett hőmérséklet gyorsítja az anyagcserét
  • Az emelkedett hőmérséklet fokozott verejtékezéshez vezet
  • Az alátámasztó felülettel való érintkezési ponton a test melege megreked, s ez a bőr gyors felmelegedését okozza – hő- és nedvesség-felhalmozódást eredményez
  • Állatokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy összefüggés van a hőfejlődés és a fekély kialakulása között 14
Lap tetejére

Dörzsölés/súrlódás



Meghatározás – "csúszáskor a bőr felületével párhuzamosan jelentkező érintkezési erő – azaz a felületek egymás mentén történő elcsúszásakor fellépő erő".

Rövid összefoglaló

  • A dörzsölés károsítja a bőrt – csökkenhet a bőr védekezőképessége, s ez nagyobb fertőzési kockázatot, vagy a mögöttes struktúrák védtelenségét eredményezi.
  • A dörzsölés/surlódás következtében gyakran sekély, lecsupaszított és fájdalmas terület alakul ki.
  • Az ilyen típusú sebek leggyakoribb előfordulási helye a tompor, a keresztcsont, a hát, a könyök és a sarok
  • A dörzsölés okozta sebek szabálytalanok, egyenetlen szélekkel
  • A dörzsölést hagyományosan szerepeltették a 4 kulcsfontosságú külső tényező listájában, de most külön tárgyaljuk, és a sebeket súrlódási sebként jellemezzük
Megosztás

Költséges sebek
Költséges sebek

A felfekvések világszerte jelentős terhet rónak az egészségügyi rendszerekre....

A nyomási fekély története
A nyomási fekély története

A felfekvés nem új jelenség. Az első irodalmi beszámolók...

Kategorizálás
Kategorizálás

A seb állapotának leírásához az EPUAP és az NPUAP1 ajánlása szerint a felfekvéseket...

Megelőzési stratégiák
Megelőzési stratégiák

A felfekvések megelőzési stratégiájának mindig magában kell foglalnia a...

Sikeres kezelés
Sikeres kezelés

A felfekvések kialakulásának szempontjából veszélyeztetett betegek már...