Nyomáscsökkentés

A fekélyre ható nyomás csökkentése az ellátás kulcsfontosságú eleme. Valójában, ha nem tesznek semmilyen kísérletet e probléma kezelésére, a sebellátás a legjobb esetben is kétséges, a legrosszabb esetben pedig hatástalan lesz. Megfelelő berendezések biztosítása, mint például a mankó vagy a kerekesszék segítik a hatékony tehermentesítést. A legtöbb esetben ez nehezen megvalósítható, és a legjobb esetben a betegek csökkentik tevékenységüket, különösen akkor, ha szembesülnek azzal, hogy potenciálisan krónikus sebbel kell együtt élniük. Természetesen a betegre való odafigyelés és egy jól kivitelezhető módszer közös kiválasztása a legjobb módszer. A teljes nyomáscsökkentést (azaz azt, hogy a szóban forgó területet nem éri semmilyen nyomás) a legtöbb használt eszközzel nehéz elérni, különösen akkor, ha a beavatkozás „reális” célja a láb teherviselő területeinek kezelése, azaz a nyomáscsökkentés.

 

Sajnos nem áll rendelkezésre nagy mennyiségű szakirodalom, amely összehasonlítja az e probléma megoldására gyakran használt módszereket. Az International Working Group on the Diabetic Foot (Diabéteszes Láb Nemzetközi Munkacsoportja)6,7 azonban ajánlja a teljes érintkezéses gipszöntvény (total contact casting, TCC) alkalmazásának megfontolását a neuropátiás, nem fertőzött, nem iszkémiás plantáris diabéteszes lábfekélyek kezelése során, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gyakran tekintik ezt evidenciának. A csoport szintén ajánlja az öntött cipők és csizmák használatát alternatív módszerként.
Ha a neuroiszkémiás fekélyesedést is figyelembe kell venni, a Scotchcast csizma is egy lehetőség13. Újabban a papucs-gipszöntvények és térd alatti gipszöntvények használatával járó szintetikus félmerev gipszöntési technikákat próbáltak ki alternatívaként mind a neuropátiás, mind a neuroiszkémiás lábfekélyek kezelése esetén 4. A tapadó nemezből készült nyílásos párnázás, amely közvetlenül tapad a bőrhöz, jelenleg nem ajánlott a lábfekélyek kezelésére az infekciókontroll-problémák miatt.

A cserélhető járóeszközök a gipszöntési technikák alternatíváit jelentik. Ezen eszközök eltávolítható jellege azonban csökkenti hatékonyságukat, és az IWGDF azt ajánlja, hogy érdemes „eltávolíthatatlanná” tenni ezeket annak érdekében, hogy a TCC-vel összemérhető szintre növeljék a gyógyulási százalékot.

Aktív fekélyesedés során a terápiás lábbeli (azaz szabványos, vagy a méretre készített „ortopédiás” lábbeli) nem ajánlott, de néhány nagyon bonyolult esetben elképzelhető, hogy ez az egyetlen lehetséges megoldás. Jelentős deformitás, valamint a láb és a lábfej súlyosan megváltozott biomechanikája esetében alternatív megoldás lehet a testre szabott levehető járóeszköz.

A nyomásenyhítés és -csökkentés végleges módja függ a rendelkezésre álló bizonyítékoktól és különböző tényezőktől, mint például a könnyű használat, a biztonság és a különböző tevékenységek végzésére való megfelelés (pl. ágy, ülés és közlekedés ). Végső soron az alkalmazott módszernek illeszkednie kell a kiválasztott kötszerhez – a kötszerek hozzájárulnak a láb védelméhez, de nem biztosítanak nyomáscsökkentést.